Ötezren a Hiteltársulásban, de van-e értelme?

Alig egy héttel indulása után több mint ötezren csatlakoztak a Hiteltársulás nevű civil kezdeményezéshez, a csatlakozók hiteligénye pedig 60 milliárd forintra nőtt - közölte csütörtökön a társulás az MTI-vel. A Hiteltársulás célja, hogy kedvező feltételű hitelt harcoljon ki a közösség tagjainak a frank- és egyéb devizahitelek kiváltására.
További részletek következnek a társulás közleményéből. Már megtörténtek az első egyeztetések pénzintézetekkel, ami rádöbbentette a szervezőket, hogy a tömeges igény kielégítése a rendelkezésre álló rövid idő alatt nagy nehézséget jelent a bankoknak. A szervezők felveszik a kapcsolatot a kormánnyal is, hogy szakmai egyeztetést kezdeményezzenek a megoldás megkeresésére. Doubravszky György, a Hiteltársulás ötletgazdája abban bízik, hogy a kormányzat partner lesz, és az emberek mellé áll, ami tovább növelné a kezdeményezés súlyát. (ecoline.hu)

Ötezren a Hiteltársulásban, de van-e értelme?

Alig egy héttel indulása után több mint ötezren csatlakoztak a Hiteltársulás nevű civil kezdeményezéshez, a csatlakozók hiteligénye pedig 60 milliárd forintra nőtt - közölte csütörtökön a társulás az MTI-vel. A Hiteltársulás célja, hogy kedvező feltételű hitelt harcoljon ki a közösség tagjainak a frank- és egyéb devizahitelek kiváltására.
További részletek következnek a társulás közleményéből. Már megtörténtek az első egyeztetések pénzintézetekkel, ami rádöbbentette a szervezőket, hogy a tömeges igény kielégítése a rendelkezésre álló rövid idő alatt nagy nehézséget jelent a bankoknak. A szervezők felveszik a kapcsolatot a kormánnyal is, hogy szakmai egyeztetést kezdeményezzenek a megoldás megkeresésére. Doubravszky György, a Hiteltársulás ötletgazdája abban bízik, hogy a kormányzat partner lesz, és az emberek mellé áll, ami tovább növelné a kezdeményezés súlyát. (ecoline.hu)

Kinek hogyan érdemes végtörleszteni?

Van, aki már ma mehet a bankjába, másoknak érdemes akár év végéig is várniuk végtörlesztési szándékuk bejelentésével. Nem mindegy ugyanis, hogy zsebből vagy hitelből teremtjük elő a devizahitel lezárásához szükséges fedezetet. Összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, amiket érdemes mérlegelni a döntésnél, illetve a nagyobb buktatókat is.

Csütörtöktől lehet kedvezményesen végtörleszteni a lakóingatlanra felvett hiteleket. Svájci frank alapú hitel esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos, rögzített árfolyamon. Az élhet a lehetőséggel,

• aki a rögzített árfolyam alatti szinten vette fel a hitelt;
• a kölcsönszerződését mostanáig nem mondták fel;
• aki a végtörlesztésre vonatkozó igényét december 30-ig írásban benyújtja bankjának;
• illetve, aki vállalja, hogy a korábban esetleg igényelt áthidaló vagy a részletbefagyasztáshoz kapcsolódó gyűjtőszámla-hiteléből eredő tartozását a végtörlesztéssel együtt megfizeti.

A bankok senkit nem utasíthatnak el, aki teljesíti a fentieket, nincs mérlegelési lehetőségük.
A szoros határidőkre azonban érdemes nagyon figyelni, ez ugyanis az egyetlen tényező, amin könnyedén el lehet csúszni. Végtörleszteni legkésőbb az igénylés utáni 60. napon kell (az igények beadásának határideje december 30-a). Aki tehát már holnap leadja a szükséges papírokat, annak a megadott határidőn belül, a konkrét esetben november 27-ig biztosítania kell a megfelelő fedezetet a végtörlesztéshez.
A határidőkkel a végtörlesztők csak egy részének gyűlhet meg a baja. Akinek készpénze van, nyilván nem gond a 60 napon belüli törlesztés. Ha valaki hitelt akar felvenni a végtörlesztéshez, már nem árt igyekezni, bár 60 nap alatt elvileg bőven elbírálják az ügyét. Ha valaki nem hitelképes és pénze sincs, az ingatlan eladásával menekülhet a devizahitelétől, de ehhez már könnyen kevés lehet az idő, illetve olyan nyomott áron kell kínálni a lakást, amin már nem biztos, hogy megéri eladni.

A készpénzesek

Aki valamilyen lekötött megtakarítását, például hosszabb futamidőre lekötött bankbetétjét, tartós befektetési számláját (tbsz) vagy lakástakarék-megtakarítását törné fel a törlesztés kedvéért, valamekkora veszteséget elszenved. Bankbetét esetén a kamatot, tbsz esetén a befektetésen elért árfolyamnyereség utáni kamatkedvezményt, lakástakaréknál pedig az évente legfeljebb 72 ezer forintos állami támogatást lehet bukni. (Aki a végtörlesztéshez állampapírjaitól szabadulna meg, szintén veszíthet valamennyit, a döntés előtt tehát mindenképpen tájékozódni és számolni kell.)
Mindezek ellenére akkor lehet mégis jó döntés a fenti veszteségek elkönyvelése, ha a végtörlesztés árfolyamnyeresége meghaladja a keletkező kárt. Hogy ez a nyereség mekkora lehet, azt alábbi kalkulátorunkkal kiszámolhatja. (Egyébként valószínű, hogy az esetek többségében még így is megéri a végtörlesztést választani.)
Feltehetően elég sokan vannak akik, bár készpénzzel törlesztenének, de a szükséges összegnél kevesebb megtakarításuk van, a hiányzó részt pedig nem tudják baráti, családi kölcsönökből pótolni. Ha kicsi a különbség, a legkézenfekvőbb megoldás a fogyasztási hitel lehet. Ezek ingatlanfedezet nélkül elérhetők, de meglehetősen drágák.
Persze az is elképzelhető, hogy a bankok a következő napokban, hetekben olyan konstrukciókkal rukkolnak elő, melyek pont a hiányzó rész megszerzését könnyítik majd meg a készpénzes adósoknak, például azzal, hogy a hiányzó rész fedezeteként folyósított forinthitel kiutalását összehangolják a végtörlesztéshez szükséges önrész befizetésével, illetve lekönyvelésével.

Végtörlesztés forinthitelből

A potenciális érintettek többségének azonban nincs elég megtakarítása, így végtörleszteni csak áthidaló forinthitelből tud. A határidőkkel elméletileg itt sem lehet gond, hiszen a szokásos hitelbírálati folyamat a 60 napnál lényegesen rövidebb idő alatt lezajlik - közölte a Raiffeisen és a Budapest Bank. Itt persze arra kell figyelni, hogy a forinthitel igénylése és a végtörlesztés bejelentése lehetőleg egyszerre történjen. A dologgal azonban érdemes várni még egy keveset, mert több, főként kisebb devizahitel-állománnyal rendelkező bank lehetőséget lát a hitelek átváltásában, az érdeklődő ügyfelek átcsábításában, amihez kedvezményes forinthiteleket dobhatnak piacra a következő hetekben.
A váltásnál főként azok lehetnek bajban, akik forint alapon annyi hitelt sem kapnak, mint amennyi a kedvezményes árfolyamon számolt tőketartozásuk. Bár a devizahitelek leváltásánál az ingatlan értékéhez viszonyított terhelhetőségi limit nincs maximálva a 2010 márciusától új hitelekre érvényes 75 százalékban, de a bankok kockázatvállalási hajlandósága eltérő lehet. Mindezt tetézheti, hogy az ingatlanárak most alacsonyabbak, mint a válság előtt, így a legtöbb lakás hitelezhetősége is korlátozottabb, mint néhány évvel ezelőtt. Emiatt egyesek eleshetnek a hitelfelvételi lehetőségtől, főként azok, akik eredetileg is magasabb hitelfedezeti arány mellett, eleve kifeszítve adósodtak el.

Végtörlesztés ingatlaneladásból

A határidőkkel főként a harmadik csoportnál lehet probléma: azoknál, akik ingatlaneladással akarják kiegyenlíteni a tartozásukat. Ebbe a csoportba elsősorban azok tartoznak, akiknek nincs elég pénzük, ráadásul nem is hitelképesek.
Az érintettek jó, ha észben tartják, hogy ameddig nincs konkrét vevőjük, semmiképpen ne jelentkezzenek be a végtörlesztésre. Erre december végéig van idejük, ezzel pedig időt nyernek, hiszen csak jóval később kezdődik meg a tartozás kiegyenlítésére rendelkezésre álló 60 napos periódus.
Ha december 30-ig sincs meg a vevő, nem lehet tovább halogatni a végtörlesztési szándékról szóló formanyomtatvány kitöltését. Az eladás és a végtörlesztés még ebben az esetben is sikerülhet 60 napon belül, főként akkor, ha készpénzes vevő jelentkezett be.
Ha hiteles vevő jött, érdemes közösen egyeztetni az ügyletet lebonyolító pénzintézettel a vevő hitelképességéről és a vételár folyósításának várható időpontjáról. Ha ugyanis már ketyeg a 60 nap, és a vevőnket finanszírozó bank lassúsága miatt (tehát önhibánkon kívül) nem kerül a számlánkra a végtörlesztéshez szükséges összeg a határidőig, a lehetőség bizony akkor is elúszik.
Aki mindenképpen eladná lakását és hitelképes is, de nem talál vevőt december végéig, megteheti, hogy hitelből fizeti a végtörlesztést, és majd az új forinthitelét zárja le, ha sikerült eladnia az ingatlant. A következő hónapokra több ingatlanos cég is áresést vár a nyomott áron megjelenő lakások miatt, így aki ki tud várni, jövőre esetleg magasabb árat érhet el. Ugyanakkor érdemes figyelni arra, hogy az új forinthitel végtörlesztésének milyen költségei vannak – ez már a bankon múlik.

Jutalék nincs, adókedvezmény van

A végtörlesztés vonzerejét a kormány nem csak a kedvező szinten, jóval a piaci alatt rögzített árfolyammal növelte, hanem azzal is, hogy a kormánydöntés értelmében a bankok a devizahitel végtörlesztésével  összefüggésben – a mostani rögzített árfolyamos időszakban – semmilyen díjat vagy jutalékot nem számíthatnak fel. Aki azonban forinthitelből fizetne, annak az új hitelfelvétel költségeit állni kell.
A törvény egy másik csalogató eleme, hogy a kedvezményes törlesztéssel – igaz, inkább csak virtuálisan – zsebre tett árfolyamnyereség után nem kell sem személyi jövedelemadót, sem ajándékozási illetéket fizetni, tehát az árfolyamnyereség - szemben a tőkepiaci ügyletekkel - teljességgel adómentes. A törvény első verziója szerint ez a kedvezmény csak a lakáscélú devizahitelekre vonatkozott, azonban egy törvénymódosítással ennek hatályát a szabadfelhasználású jelzáloghitelesekre is kiterjesztették (pdf). Fontos azonban, hogy azok, akik lakáseladásból intéznék a végtörlesztést, azoknak adózniuk kell, mert az ingatlaneladás adó- és illetékszabályai nem változtak.

Akik kiszorultak

A fentiekből is látszik, hogy a végtörlesztés főként a tartalékokkal rendelkező, illetve hitelképes adósoknak segít, akik a rögzített árfolyamok alatt adósodtak el. Akik csak egy villámgyors ingatlaneladásból képesek előteremteni a szükséges összeget, azokat a nyomott ingatlanárak rövidítik majd meg, akik pedig így sem lesznek képesek megszabadulni a devizahitelüktől, a feltehetően gyengülő forint miatt növekvő részletektől nyöghetnek.
Igaz ugyan, hogy ez utóbbi hatást mérsékli majd, hogy a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai terhére látja el a bankokat a visszafizetéshez szükséges devizamennyiséggel, a közvetett hatások azonban mégis gyengítették a forintot, és év végéig jelentősebb erősödés egyelőre nem is várható.
A rögzített árfolyamok fölött eladósodott ügyfelek sem kérhetik a végtörlesztést, a portfolio.hu becslése szerint ők mintegy 115-130 ezren lehetnek, a nemzetgazdasági tárcánál azonban dolgoznak már azon a javaslatcsomagon, ami nekik is segítséget jelentene.

És mi lesz az igaz devizaadósokkal?

A kérdéseinkre küldött banki válaszok alapján úgy fest, szintén kiszorulnak a végtörlesztésből azok a devizaadósok, akik nem devizaalapú, hanem tényleges devizahitelt vettek fel. Az adósok egy-két százalékát, összesen néhány tízezer embert érintő probléma azért is érdekes, mert az ő hátrányos megkülönböztetésük közgazdaságilag teljesen alaptalan. Köztük és az úgynevezett devizaalapú adósok között csupán az a különbség, hogy a havonta törlesztendő devizát nem a bank veszi meg helyettük a forintban befizetett törlesztőből, hanem ők kell megvásárolják és elutalják bankjuknak a devizát. Az árfolyamok-, illetve a kamatok és egyéb költségek változásának ugyanakkor ugyanúgy ki vannak téve, mint mindenki más, mert többségük jövedelme forintban keletkezik.
Ugyan egy részük önszántából választotta ezt a lehetőséget, hiszen így a elkerülhették a bank által alkalmazott eladási és vételi devizaárfolyamok közötti vaskos különbséget, illetve szabadon, nekik kedvezően bármikor vehettek akár a szükségesnél is több frankot jó átváltási árfolyamok esetén. Többségük azonban nem "spekulatív céllal", hanem kényszerből adósodott el ebben a formában. Ők főként olyanok, akik valamelyik jelzálogbank által finanszírozott újépítésű ingatlanba költöztek, és egyszerűen nem választhattak más finanszírozót, vagy más finanszírozási formát. (Rájuk egyébként nem vonatkozik a fix árfolyamon való törlesztés lehetősége sem.)
Ennek a körnek a kizárása azonban mégsem teljesen lefutott, mivel a hitelintézeti törvény akár nekik kedvezően is értelmezhető. Úgy tudjuk, több bank jogi osztályán mérlegelik azt, hogy bevonják-e vagy sem ezeket az adósaikat a kedvezményezettek közé.

Össztűz alatt a végtörlesztés

A végtörlesztés amellett, hogy a kormány számításai szerint is csak az adósok egy szeletének segít, komoly makrogazdasági károkat is okozhat, ráadásul a kormányt nemzetköz színtéren is magyarázkodásra kényszeríti.
Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke szerint a frankfurti székhelyű Európai Központi Banknál (EKB) "abszolút negatívan" ítélik meg a devizahitelek egyösszegű, kedvezményes árfolyamon történő törlesztésére vonatkozó javaslatát.
Az osztrák pénzügyminiszter is kikelt a kormány intézkedése ellen, mondván, a lépés "hatalmas és azonnali veszteségekhez" vezet az egész magyar bankrendszerben és "veszélyezteti Kelet- és Közép-Európa egészének pénzügyi stabilitását".
A negatív hatások, illetve reakciók közé sorolható, hogy a külföldi pénzintézetek folytathatják az egy éve tartó intenzív forrás- és tőkekivonást, ennek az első jelei már jelentkeztek is.
Az MNB elnöke szerint a lépés jelentős veszteséget okoz a hitelintézeteknek, rontja Magyarország növekedési kilátásait és csökkenti a költségvetési adóbevételeket. A Bankszövetség bejelentése szerint a jogszabály kihirdetését követően a bankok az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európai Unió illetékes intézményeihez fordulnak, feltehetően nem is eredménytelenül, a kormány lépése ugyanis a kabinet szakértői szerint is jogellenes, ezért előfordulhat, hogy a magyar állam néhány éven belül vissza kell fizesse a bankok most keletkező, több száz milliárd forintra rúgó veszteségeit. Ezzel végső soron a kormány az adófizetőket is megrövidítené, hiszen olyanok adóforintjaiból kellene állni a cehhet, akik nem részesedtek a végtörlesztés előnyeiből. (Index)

Svájci segítséggel működhet a devizahiteleseket mentő csomag

A svájci jegybank döntése értelmében nem erősödhet a frank árfolyama az 1,2-es EUR/CHF szint alá. Az árfolyamküszöb bevetése a svájci jegybank, és az őt támogató svájci kormány sziklaszilárd elkötelezettségét tükrözi abban a harcban, amit a svájciak immár augusztus eleje óta folytatnak újabb és újabb eszközök bevetésével azért, hogy megvédjék gazdaságukat az akár hónapokon belül is recesszióba süllyesztő túlértékeltséggel szemben. Mindez jó hír a magyarországi frankhitelesek számára: a gyengébb frank adott euró árfolyam mellett forintban is alacsonyabb frankárfolyamot, vagyis alacsonyabb törlesztőrészletet jelent. Így ráadásul az árfolyamrögzítés is könnyebb szívvel választható.

Az elmúlt évben döntően 260 és 280 forint között tartózkodott az euró árfolyama. Ha a jövőben is így alakul, 1,2-es EUR/CHF árfolyam estén 217 és 233 forint, 1,3-as EUR/CHF árfolyam mellett pedig 200 és 215 forint között mozoghat a frank árfolyama. Különösen ez utóbbi jelentene nagy könnyebbséget azon frankhitelesek számára, akik törlesztési nehézségeik miatt jelenleg az árfolyamrögzítés igénybe vételét tervezik.

200-230 forintos CHF mellett a gyűjtőszámlán felhalmozódó pénz menedzselhető terhet jelenthet az árfolyamrögzítést választóknak. A konstrukció még jobban működhetne, ha a bankokkal való tárgyalások során a kormány nem szorítja le 200 forintról 180 forintra a rögzítési árfolyamot, de szerencsére Svájcból a lehető legjobb időpontban érkezett a segítség. A svájci jegybank döntése azt jelenti, hogy a magyar kormánynak és jegybanknak döntő hatása lehet a CHF törlesztőrészletekre, hiszen az adósok terheit döntő mértékben ismét az EURHUF árfolyam és a magyar gazdaság külföldi kockázati megítélését tükröző CDS spread határozhatja meg, így kiemelt jelentősége van egy prudens, nyugatkonform gazdaságpolitikának.

Vegyünk egy átlagosnak mondható, 8 millió forintos eredeti hitelösszegű, 160 forintos frankárfolyam mellett 2006-ban húsz évre felvett 8%-os hitelköltségű lakáshitelt! E hitel törlesztőrészlete jelenleg (230 forintos frankárfolyam mellett) közel 96 ezer forint. Amennyiben igénybe veszi az adós az árfolyamrögzítés lehetőségét, törlesztőrészlete három éven keresztül (180 forintos rögzített frankárfolyam mellett) közel 75 ezer forintra csökken, mely a jelenlegihez képest 18%-os csökkenést és egyúttal három éven keresztül fix, igy kiszámítható törlesztőrészletet jelent.

Az árfolyamrögzítés ideje alatt BUBOR kamatozással halmozódik az ügyfél forint alapú gyűjtőszámla-hitele, melynek törlesztése az eredeti devizahitellel párhuzamosan három év múlva kezdődik el. Számításaink szerint a példánkban szereplő ügyfél 200 forintos átlagos jövőbeni frankárfolyam mellett 331 ezer forint, 230 forintos frankárfolyam mellett 827 ezer forintnyi gyűjtőszámla-tartozást halmoz majd fel. Ez három év múlva 10%-os piaci kamatozás mellett csaknem 4000 illetve 9900 forintos gyűjtőszámla-törlesztőrészletet jelent. Amennyiben a devizahitel kamatozása a jelenlegi szerint alakul, 2014 végétől 200 forintos frankárfolyam mellett 88 ezer forint, 230 forintos frankárfolyam mellett 106 ezer forint lehet az adós törlesztőrészlete. E két érték a jelenlegihez képest 9%-os csökkenést illetve 10%-os emelkedést jelent. Amikor az adós az árfolyamrögzítés igénybevételéről dönt, érdemes figyelembe vennie ezeket a lehetséges forgatókönyveket. Ezek lényegesen kedvezőbb kilátások, mint amikor a 250 forint feletti CHF árfolyam fenyegetésének rémképével számoltuk a devizahitelesek prognosztizálható terheit.

Mivel a svájci frank további erősödésének veszélye valószínűleg elhárult, a prudens magyar gazdaságpolitikának nem csak a devizaadósok terheinek csökkentésében lehet szerepe. Amennyiben 1-3 éves időtávon a bizalom megerősödik a magyar gazdaság irányába, elfogadható szinten stabilizálódik a magyar hozamkörnyezet, úgy valós opció nyílhat rá, hogy különösebb kormányzati áldozatvállalás nélkül megindulhasson a hitelállomány folyamatos forintalapra helyeződése, akár az átváltások, de még inkább az új hitelezés megindulásának eredményeként. (portfolio.hu)
 

Svájcnak elege lett, végre zuhan a frank

A svájci jegybank mától nem engedi 1,20 alá gyengülni a frank/euró árfolyamot, ez a jelenlegi, 276-os forint/euró árfolyamszintnél azt jelenti, hogy a frank nem lehet 230 forintnál drágább. A bejelentés nyomán alig 20 perc alatt óriásit zuhant is a frank, forintban a reggeli 252 körüli szintekről 229-ig esett.

• CHF/HUF
  229.80
  8.25 %
• EUR/HUF
  277.32
  0.17 %
• BUX
  17846.61
  0.95 %
• OTP
  4105 Ft
  4.19 %
• MOL
  16140 Ft
  -0.06 %

15 perccel késleltett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

Percek alatt hatalmasat zuhant a frank árfolyama, miután a svájci jegybank bejelentette, hogy árfolyamcélt állít fel: az euróval szemben az 1,20-as árfolyamszintet fogja megcélozni.
A hírre a frank hirtelen elkezte megközelíteni a meghirdetett árfolyamcélt, ami hatalmas zuhanást jelent, a reggeli 1,11 körüli szintről kindulva hirtelen 1,19 körüli szintre az euróval szemben, alig 20 perc után pedig már 1,2 fölé ment a kurzus. Forintban 252 forintos szintről 233-ig esett az árfolyam.

A frank jelenlegi masszív túlértékeltsége akut és komoly kockázat a svájci gazdaság számára, ráadásul felveti a defláció veszélyét is – áll az SNB közleményében (angolul, pdf itt [1]). A svájci jegybank ezért a frank hosszú távú és fenntartható gyengülését szeretné elérni. Ennek értelmében mostantól az SNB nem engedi az 1,20-as szint alá süllyedni a frank/euró árfolyamot. Ennek érdekében kész korlátlanul devizát vásárolni frankért. Az SNB közleménye jelzi: az 1,20-as szint is túl erősnek tekinthető, de remélhetőleg a frank tovább gyengül.

A frankerősödés

A frank egész nyáron durván erősödött az euróval szemben. A forint relatíve erős tudott maradni, azaz bár az euróval szemben nem gyengültünk sokat, a frank árfolyama, ami tavasszal még éppen benézett 200 forint alá is, 273-as szinten állított fel rekordot. Ez augusztus 9-én este történt, amikor a frank az euróval szemben gyakorlatilag elérte a paritást, 1,0071-es szinten állított fel történelmi rekordot.
A frank forintban kifejezett ára a frank/euró és a forint/euró árfolyamok alakulásán múlik. Az alábbi kalkulátorral eljátszhat azzal, hogy a frank/euró árfolyam 1,20 feletti szinteken (vagy akár az alatt) tetszőleges forint/euró árfolyam beállítása mellett milyen frankárat eredményez.

Milyen esélye van az SNB-nek?

A svájci jegybanknak nincs könnyű dolga, még élénken él a két évvel ezelőtti kudarc emléke, amikor az SNB megpróbált, de végül tartósan nem tudott a piaci sodrással szembemenni. Ekkor sorozatos euróvásárlással a 2009. márciusi, 55,8 milliárd frankos szintről 2010 májusára a rekordnak számító 238 milliárd frank értékűre növelte a devizatartalékait, a frankdrágulás azonban folytatódott.
A frank/euró árfolyamot Svájc csak decemberig tudta az 1,50-es határ fölött tartani, a stratégia végül hatástalannak bizonyult. Ráadásul az ország komoly eurótartalékokra tett szert, amelynek értéke a frank erősödésével folyamatosan csökkent, és ez végül több mint 32 milliárd eurós veszteséget okozott a jegybanknak.
Ugyanakkor az 1,20-as szint, mintegy alsó sávhatár felállítása kisebb lépést jelent, mint az ötletként ugyancsak felmerült árfolyamrögzítés. Ez azt jelentette volna, hogy konkrét árfolyamszinten rögzítik a frank/euró keresztet. Az augusztus közepént a piacon elterjedt híreket ugyan az SNB korábban is cáfolta, de azt már nem, hogy egy adott szint alá nem engedné a kurzust, augusztus közepén a piac már konkrét bejelentést várt. Az akkor elmaradt bejelentés előtt a várakozások még alacsonyabb, 1,1-es alsó sávhatárról szóltak, igaz, napokkal voltunk a paritás (gyakorlati) elérése után.
Egyébként van kedvező tapasztalat is a múltból, a jegybank nem először dönt árfolyamküszöb felállításáról. Már 1978-ban is meglépte ezt, akkor a német márkával szemben nem engedte a 0,80-as szint alá a frank árfolyamát. Az 1978-as jelzés után évtizedekig a 0,80-as szint felett maradt a frank a márkával szemben, emlékeztet a portfolio.hu [2], a bejelentés nyomán pedig két hét alatt a 0,75 körüli szintről 0,90 fölé ugrott az árfolyam a jegybanki figyelmeztetésre.

Most is sikerülhet

"Most sikerrel járhat a svájci jegybank, hiszen lett kimondott árfolyamcél, a korábbi 1,40 körüli szint helyett most kifejezetten olcsón, 1,20-as árfolyamon tud eurót vásárolni, és elvileg korlátlan likviditást tud biztosítani az árfolyam tartására" - mondta az Indexnek Szántó András, az Equilor deviza üzletágának vezetője. "Ahhoz, hogy a jegybank gyengítse a frankot, eurót kell vásárolnia az általa teremtett, így korlátlanul rendelkezésére álló frankért, amiben az egyetlen veszély az, hogy ha az így létrehozott új frankmennyiség bekerül a gazdaságba, az tovább gerjesztheti az inflációt. Ennek ellensúlyozására a frankbetétek kamatának növelésére kényszerülhet a jegybank a mostani nulla százalékról, hiszen így a gazdasági szereplők számára vonzóbbá válhat betétbe tenni a pénzüket, mint a gazdaságban forgatni, ezért az új pénzmennyiség nem eredményezi az árak növekedését. A kamatemelés ráadásul nem jár nagy költségekkel a jegybanknak, hiszen az árfolyam tartásához vásárolt euróért magasabb kamatot kap, mint amekkorát neki kéne fizetnie."
Szántó András szerint nem valószínű, hogy a rögzítés miatt elvesztené a vonzerejét a frank, és esetleg jelentősen az 1,20-as szint alá gyengülne, hiszen a világpiacokon továbbra is feszült a hangulat, így a biztonságot kereső befektetők változatlanul frankba fognak menekülni. "A következő egy-két évben emiatt nem tud szignifikánsan gyengülni az árfolyam" - mondja. Ráadásul igen jelentős külföldön a frankban eladósodottak állománya, akik a törlesztés folyamán tulajdonképpen folyamatosan frankot vásárolnak.

Miért fáj nekik?

Míg korábban úgy tűnt, a svájci gazdaság bármilyen erős frankot elvisel, az utóbbi hónapok erősödése már Svájcnak is elviselhetetlen. Egy országnak ugyanis csak látszólag jó, ha erős a pénze: ez valóban kedvez például azoknak, akik saját valutájukat külföldire akarják átváltani, mert mondjuk utaznának, vagy azoknak, akik importálnak, importált terméket vesznek.
Csakhogy a legtöbb európai gazdaságban, a svájciban pedig különösen, nagy jelentősége van a kivitelnek. Az exportőröknek pedig nem jó az erős hazai pénz: az exportáló svájci cég eurót kap a kiszállított csokoládéért, óráért vagy épp precíziós műszerért, amiből egyre kevesebb frankot tud venni otthon. Szintén szenvednek [3] a svájci gazdaságban ugyancsak jelentős szerepet betöltő turisztikai szolgáltatók: az országba kevesebben érkeznek, a svájciak viszont olcsóbban tudnak külföldre utazni. Akár csak egy-egy bevásárlás erejéig – ami a belföldi fogyasztást és a kiskereskedelmet is visszaveti –, hiszen az is mindinkább megéri, mert frankjukért egyre több eurót kapnak. (Index)

30 év járhat az árfolyamfixálásért

Akár 30 évig is törlesztheti az adós az árfolyamfixálás miatt a gyűjtőszámlán felgyűlt összeget. 

Az árfolyamfixálás miatt a gyűjtőszámlán felgyűlt hitel futamideje akár 30 évvel meghaladhatja az eredeti hitel futamidejét – derül ki a tegnap megjelent kormányrendeletből.
Nem tarthat azonban tovább a hitel futamideje, mint amíg az adós be nem tölti a 75. életévét.
A kormány ezzel a gigantikusan elnyújtható futamidővel biztosítja, hogy a gyűjtőszámla törlesztő részlete ne haladhassa meg az eredeti hitel rögzített időszak alatti utolsó törlesztőjének a 15 százalékát. Ez csak kifejezetten az adós kérelmére haladhatja meg a 15 százalékos limitet (ami így viszont adott esetben rövidebb futamidőt, s összességében kevesebb befizetett pénzt jelenthet).

Az adós akkor fizet a rögzítési időszak után 15 százalékkal többet, ha a valóságos devizaárfolyam akkor éppen annyi lesz, mint a rögzített. Ha esetleg magasabb, akkor nagyobb lesz 15 százaléknál a törlesztő részletének a növekedése.

WikiLeaks: Simor szerint nem helyes menteni a devizahiteleseket

"Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket" - fogalmazott Simor András jegybankelnök 2008-ban April Foley amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésén egy, a WikiLeaksen keresztül most nyilvánosságra került amerikai nagykövetségi távirat szerint. Fodor Gábor akkori SZDSZ-elnök az év végén arról beszélt az amerikaiaknak, hogy zárva vannak a boltok, nem tud karácsonyra ajándékot venni.

A Wikileaks múlt hét végén 20 ezer újabb amerikai nagykövetségi táviratot hozott nyilvánosságra, köztük több mint ezer magyar vonatkozásút is. Az [origo] folyamatosan dolgozza fel a táviratokat.

A devizaadósok megsegítése ellen foglalt állást Simor András MNB-elnök az April Foley akkori amerikai nagykövettel folytatott 2008 végi beszélgetése során - ez derül ki abból a pénteken nyilvánosságra hozott táviratból, amit az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségéről küldött Foley 2008. október 30-án. Simor a távirat szerint azt mondta, a devizahiteleseket nem lenne helyes megmenteni (az eredetiben: "foreign currency debtors should not be saved"), mert "végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd".

Simor a nagykövettel folytatott magánbeszélgetésben azt is kijelentette, hogy nincs hatékony eszköz a devizahitelek visszafogására és a magyaroknak meg kell tanulniuk "helyesen cselekedni, csak azért, mert az a helyes", nem pedig azért, mert rá vannak kényszerítve. Simor András 2008 végén nyilvánosan is hasonló álláspontot fogalmazott meg: "jelenleg nem látható, hogy meg kellene menteni a devizahiteleseket". (A Magyar Nemzeti Bank svájcifrank-középárfolyama 2008. október 29-én 174,29, október 30-án 172,74, 31-én pedig 178,29 forint volt; az júliusa óta ugyanakkor több mint 30 forinttal, húsz százalékkal emelkedett az árfolyam októberre. )

Megtalálsz minket már a Facebook-on is!!!

Kattints rá:

Hitelmentők a Facebook-on

Devizapiac - A frank 241 forint felett, az euró 272 forint körül hétfő reggel

Kissé gyengült a forint hétfő reggel, a svájci frankot 241 forint felett, az eurót pedig 272 forint körül jegyezték 7 órakor.
    A forint árfolyamát magyarországi, illetve régiós adatok, és piacmozgató hírek hiányában tisztán külső hatások alakíthatják hétfőn, a legerősebb külső hatás pedig az euróövezeti válságot és a világgazdasági kilátásokat övező aggodalom lehet.
    A befektetők kockázatkerülő magatartását jelzi, hogy az arany unciánkénti (31,1 gramm) ára azonnali szállításra új történelmi csúcsra, 1.879,06 dollárra emelkedett az ázsiai kereskedésben, közép-európai idő szerint hétfőn hajnalban.
    A svájci frank 241,39 forint volt hétfőn kora reggel. Vasárnap este 240,83 forinton, péntek este pedig 240,48 forinton jegyezték a frankot a nemzetközi bankközi devizapiacon.
    Az euró 272,35 forint volt hétfő reggel. Vasárnap este 272,28 forint, péntek este 272,50 forint volt az euró.
    Az amerikai dollárt 189,66 forinton jegyezték hétfő reggel, a vasárnap esti 189,62 forint és a péntek esti 189,21 forint után.
    A japán jen 2,47 forint volt hétfőn reggel 7 órakor. Vasárnap este 2,46 forint, péntek este 2,47 forint volt a jen.

(Elemzeskozpont.hu, MTI)

Ha már felmondták a hiteledet, mit tegyél?

Ha már felmondták a hiteledet, és szeretnéd ha elindítanánk ingatlanod megmentését, lépj az alábbi honlapra és kövesd az utasításokat:

http://hitelcentrum.8x.hu/

Vagy írj a 
hitelek.egyhelyen@gmail.com
címre!

Írjátok le tapasztalataitokat, észrevételeiteket, sztoritokat jelzáloghiteleitekkel kapcsolatosan és terjesszétek a honlapot, hogy sokaknak tudjunk segíteni megmenteni az otthonukat.
Mi követjük a napi újdonságokat a CHF és különböző jelzáloghitelekkel, kormányrendeletekkel kapcsolatosan, így ha kérdésetek van, tegyétek fel nyugodtan!